Végre az erkélyen megnőttek annyira a növények, hogy készíthettem belőlük egy salátát. Leszedtem egy jó adag mindenféle levelet - anya módszerével készült a saláta: "Egy kis ez, egy kis az - egy kis giz, egy kis gaz."
Szóval szedtem mindenféle salátaleveleket: zsázsát, ruccolát, levélsalátákat, borsót és tettem hozzá retket - ami végül egész jól megnőtt a körülményekhez képest, aztán reszeltem bele egy répát (mert én még mindig elhiszem, hogy jót tesz a szemnek), illetve dúsítottam reszelt sajttal, csíkokra vágott sonkával és fűszeres krutonnal, majd tettem rá egy finom salátaöntetet.
A krutonhoz másnapos kiflit kockáztam fel (az volt kéznél, de kenyér is jó), megpocsoltam egy kis olajjal és delikátba forgattam, majd egy tepsiben ropogósra pirítottam. (A krutont csak közvetlen tálalás előtt keverjük bele a salátába, különben elázik.)
A salátaöntet is saját készítésű. Egy jó adag mustárhoz kevertem egy kis olajat, belenyomtam egy gerezd fokhagymát és tettem hozzá egy kis cukrot, majd az egészet fellazítottam néhány kanál tejföllel. Nem tudok mértékegységeket írni, mivel kóstolgattam és akkor döntöttem úgy, hogy kész, amikor az állaga és az íze is stimmelt. Ezzel az öntettel összekevertem a salátát és azonnal tálaltam. Könnyű vacsorának tökéletes, de egy nagy szelet hús mellé köretnek sem utolsó - és úgy még apa is megeszi.
 | |
| a kész saláta |
 | |
| előtte |
