Fahéjas karika

Újabb linzercsoda a repertoárban. Ez a fahéjas karika kihagyhatatlan mindazoknak, akik úgy imádják a fahéjat, mint én. A fahéj egyébként segíti az emésztést, javítja az étvágyat, ugyanakkor zsírégető fűszerként tartják számon. Nekem azonban csak egy mentségem van erre a fahéjas karikára, mégpedig az, hogy megőrülök a fahéjért.

A szokásos linzertésztát használjuk a recepthez, csak ne rakjunk bele vaníliás cukrot, hanem jól borítsuk meg fahéjjal - persze ízlés szerint, ki mennyire van oda érte. Sodorjunk kígyókat a tésztából, majd azokat ragasszuk össze karikába. Ebben a gyerekek is tudnak segíteni - Ferike előszeretettel gyúr kígyókat, csak arra kell vigyázni, ne nagyon egye meg a nyers tésztát. 180-200 fokos sütőben hamar megsülnek ezek a karikák, amiket kihűlés után akár csokiba is márthatunk. A kellemesen roppanós, finoman fahéjas végeredmény pedig akár kávé vagy kakaó mellé, akár magában is kitűnő csemege.

Narancsos csiga

Ez a linzerből készült keksz szintén a hangzása miatt lett ilyen alakú - szerintem a narancsos csiga jól hangzik. Alapvetően semmi extra nincsen benne egy normál linzertésztához képest, csak egy narancs reszelt héja és leve - nyilván kis plusz liszt kell hozzá így, hogy ne legyen ragadós, de az kitapasztalható.

A tésztából egyszerűen kígyókat kell sodorni és a két oldaláról ellenkező irányban feltekerni, hogy ilyen szép dupla csigát kapjunk.

Nagyon finom, ropogós sütemény. Délutáni teához, kávéhoz ideális. Mivel a narancshoz jól illik a csoki, a csigák talpát akár meg is márthatjuk olvasztott csokiban - ez most ugrott be a bejegyzés írása közben, ki kell próbálnom minél hamarabb... :D

Pepita

Ez a süti is egyszerű linzer, csak a fele tésztába kakaót kevertem. A sütik dekoratív kialakításához kisméretű szív alakú formával szaggattam ki a vékonyra nyújtott tésztát, majd felváltva ragasztottam össze - ha nem ragadna a tészta, kis vízzel kell megkenni a szélét. Kicsit macerás munka, viszont a végeredmény mindenképp megéri. :)

Kókuszos perec

Ez a kókuszos perec egy igazán egyszerű keksz. Normál linzer alaptésztából készül, amihez kókuszreszeléket keverünk. A kókusznak hála a linzerből készült keksz finoman ropogóssá válik. Hirtelen ötlettől vezérelve lett belőle perec - a kókuszos perec elnevezés jól hangzott.

Az összeállított tésztából sodorjunk kígyókat és formázzuk őket perec alakúra. Nem lettek túl nagy perecek, de így egy adag tésztából rengeteg lesz.

Almás pite

Hmmm. Ilyet ma is muszáj készítenem. Még jó, hogy egy nagy adag linzertésztát begyúrtam hozzá, és csak minimális mennyiség kellett belőle. Így most van a hűtőben még egy nagy adag tészta, csak a tölteléket kell elkészíteni hozzá.

A töltelék pedig lehet akármi: gyümölcs, dió, lekvár vagy akár ezek tetszőleges keveréke.

Ebben a pitében egyszerű reszelt alma van - jó sok: kb 7-8 elég nagy almát reszeltem bele -, amit egy kis cukorral, fahéjjal és citromlével ízesítettem. Az arányok attól függnek, hogy mennyire édesen vagy fűszeresen szeretjük.

A pitesütőt béleljük ki vékonyan a linzertésztával és szórjuk meg a tetejét zsemlemorzsával, darált dióval vagy akár kekszmorzsával - ez azért kell, hogy a töltelék ne áztassa szét a tésztát. Ezután tegyük rá a gondosan kicsavart almát - a levét jóízűen fogyasszuk el, így gyorsabban telik a várakozási idő, amíg megsül a süti. Az alma tetejére vékonyra kinyújtott és csíkokra vágott tésztából készítsünk rácsot. 180 fokos sütőben süssük addig, amíg szép aranybarna nem lesz a tészta. Fahájas porcukorral megszórva tálaljuk.

Tényleg fogok egyet sütni ma is.

Reszelt meggyes

Ez a meggyes süti egyszerűen csak kipattant a fejemből. Vannak pillanatok, amikor azért készítek el egy-egy fogást, mert olyan alakú vagy kinézetű dolgot szeretnék az asztalra tenni. Így lett a klasszikus meggyes rácsosból reszelt meggyes.

Ez a süti tökéletesen ugyanúgy készül, mint a másik - tehát linzertészta és meggykrém -, csupán annyi a különbség, hogy itt a rácsok helyett egyszerűen ráreszeltem a tetejére a tésztát. Az eredmény ugyanolyan finom, viszont kinézetre mégis más.

Linzerkarika

Végre eljutottam odáig, hogy bemutatom az eredeti linzerkarikát, aminek a receptjéből olyan sok dolgot szoktam készíteni. Valójában ez egy alap linzertészta, ami tömött és lyukas - párban kapható - virágformával van kiszúrva és hagyományosan baracklekvárral van töltve.

Ferike imádja - gyakorlatilag addig jár a tálcára, amíg van belőle, ezért célszerűen el kell dugni, ha azt akarom, hogy rendesen egyen.

Isler készítése - videó

Ha valaki úgy érzi, hogy ilyen szép tavaszi időben lesz egy kis kedve a hosszú hétvégét egy dekoratív és finom sütemény elkészítésével gazdagítani, annak figyelmébe ajánlom az isler nevű süteményremeket. Egyszerű linzertésztából készül - recept itt -, amit egyforma alakúakra szaggatunk - ehhez akár egyszerű poharat is használhatunk. Kisütés után pikáns - ha szeretjük a túl édeset, akkor édes - lekvárral ragasztjuk össze a lapokat, majd csokit kenünk a tetejükre. (Én azért javaslom a pikáns lekvárt, hogy ellensúlyozzuk vele a csoki édességét.) Az elkészítésről íme két videó:

Citromtorta

Az omlós, puha linzertészta édessége tökéletesen ellenpontozza a kellemes zselés állagú fanyar citromkrém savanyúságát. Tökéletes ízkompozíció és még csak nem is bonyolult.

A citromkrémhez gőz fölött olvasszunk bele 5 dkg margarint és 10 dkg cukrot két citrom levébe és reszelt héjába, majd ha egy kicsit kihűlt, keverjünk bele 3 egész tojást és szintén gőz fölött kevergetve főzzük még 10 percig. A krémet ezután szűrjük át, hogy az esetlegesen megmaradt tojásfehérje-darabok ne rontsanak a minőségén, majd keverjünk bele egy zacskó zselatin fixet.

A torta tésztája egyszerű linzer alaptészta, amit egy 18 cm-es tortaformában sütöttem meg kissé peremesre, maj egyszerűen belekentem a citromkrémet és a hűtőben megdermesztettem. 

Tálaláskor tehetünk rá tejszínhabot és csokidíszt, de önmagában is tökéletes desszert.

A csokidíszhez végre készítettem mintaívet. Ezt a képet - teljes méretben - kinyomtatva a sütőpapír alá téve szép egyforma csokidíszeket készíthetünk.

minta a csokidíszhez

Diós linzer

A már annyit magasztalt linzertészta újabb felhasználási lehetősége ez a dióba mártott változat.

Az alaptésztán kívül még egy kis tojás és cukrozott darált dió kell hozzá és egy kis türelem.

 

A készítésről itt egy videó:

Meggyes rácsos

A meggyes rácsos az egyik kedvenc süteménykombinációm. Egyszerű linzertésztából készül, a krém pedig a Feketeerdő tortánál használatos meggyes krém - a megtanulásáért köszönet Abunak, aki azt állította, hogy Ket nem szereti a Dobos tortát.

Meggyes krém: egy 7 dl-es üveg magozott meggybefőtthöz adjunk egy csomag vanília pudingport és főzzük addig, amíg a befőtt leve zselés állagú nem lesz.

Meggyes rácsos: egy adag (400 g lisztből készült) linzertészta bő felét terítsük szét egy tepsiben. A tészta tetejére kenjük rá egyenletesen a meggyes krémet. A maradék linzertésztából sodorjunk vékony (5-7 mm-es átmérőjű) rudakat és rácsos elrendezésben tegyük rá a sütemény tetejére. 160-180 fokos sütőben süssük megy (kb 20 perc). Porcukrozva, kockákra vágva tálaljuk.

Gasztrotipp: a meggyes krémbe tehetünk egy kevés őrölt fahéjat, ettől még pikánsabb lesz a sütemény.

Linzersuli - habkarikás linzer

Korábban már leírtam azt a linzertészta alapreceptet, amiből többféle süteményt is készíthetünk. Most egy egyszerű, mégis dekoratív habkarikás linzer elkészítését mutatom meg - videóval -, amihez nem mellékesen elhasználhatjuk a maradék tojásfehérjét is.

Ferike almás sütije

Ferike az utóbbi időben bojkottálja a gyümölcsevés, így kénytelen voltam cselhez folyamodni, hogy mégis belediktáljak egy kis almát.
Ez a sütemény a korábban már leírt linzertésztából készült. Különálló szilikon muffinformákat "béleltem" ki a tésztával és meggylekvárral összefőzött almakockákkal töltöttem meg.
Ebbe a kompótba nem kell külön cukor. A meghámozott és felkockázott almához meggylekvárt adunk - egy kis almához egy evőkanálnyit -, ráöntünk egy kis vizet, hogy le ne égjen, és néhány perc alatt összefőzzük. Nem kell szétfőzni az almát, csak éppen színezze meg a lekvár.
A kibélelt muffinformákat tegyük bele szufléformákba vagy muffinsütőbe - én azért a szufléformát választottam, mert csak néhány darabot készítettem -, majd töltsük be a kompóttal.
Amikor a kosárkákat betöltöttük, egy kerek linzerlappal fedjük le, szurkáljuk meg a tetejét, hogy ne repedjen be sütés közben, és 160 fokos sütőben süssük addig, amíg a képen látható aranybarna színt el nem éri.
A sütőből kivéve ne akarjuk azonnal kifordítani a formából a süteményt, várjunk egy keveset, hogy hűljön, akkor könnyedén kivehető lesz. Ha kiborítottuk a formából, a szilikon forma már könnyedén leszedhető a sütiről.

Béleljük ki a szilikon formákat tésztával és helyezzük bele szufléformákba

Töltsük meg a kosárkákat kompóttal

Fedjük le a sütiket tésztával, lyukasszuk ki több helyen a tetejüket és süssük készre

Linzertészta

Valamikor évekkel ezelőtt - le sem merem írni, hány éve lehetett, mert szörnyen nagy számnak tűnik - egy sütőporos zacskó hátulján találtuk meg a - számunkra - tökéletes linzerreceptet. Azóta én ezt a receptet - kisebb-nagyobb módosításokkal rengeteg különböző sütemény elkészítésére használom. Később majd több felhasználását is megosztom, de az alapreceptet nem akarom többször leírni, mert itt bármikor megtalálható lesz:

 

Linzer alaprecept: (ez két adag, de én ennyi alatt neki sem tudok kezdeni a sütésnek)

400 g liszt
200 g cukor
250 g margarin
2 tojás
1 cs sütőpor
1 cs vanilincukor
1 citrom reszelt héja (kihagyható, különösen, ha még tovább ízesítjük a tésztát)

Elkészítés: a hozzávalókat összegyúrjuk, aztán legalább félóra hűtőben pihentetés után felhasználjuk a sütemény elkészítéséhez.

Csigasüti

Tegnap egy egyszerű kekszet készítettem a linzertésztából, amit Ferike mindig nagyon szívesen rágcsál, és mi is nagyon szeretjük. Ehhez a süteményhez a fenti linzertészta felébe kakaót kell keverni, aztán pihentetés után a két lapot kinyújtani és együtt összetekerni, majd a kapott kígyót felszeletelni kekszekké.

180 fokos sütőben 5-8 perc alatt megsül.