Vacsora maradékokból

Ehhez a bejegyzéshez most nincsen kép, ugyanis ma reggel, a zuhany alatt döbbentem rá, hogy elfelejtettem lefotózni a vacsorát - igen, ez is előfordul néha. Ami miatt azonban kép nélkül is mindenképp meg szeretném osztani a dolgot, az a fogás egyszerűsége és nagyszerűsége.

Tegnap este - mint már annyiszor - addig gondolkodtam azon, hogy mit készítsek vacsorára, mire majdnem teljesen kifutottam az időből. Volt ugyan egy kis maradék sült hús itthon, de az a fél fogunkra sem lett volna elég, nem három embernek egy kiadós vacsorához, ezért kénytelen voltam kicsit improvizálni. Gondolom, más is járt már úgy, hogy megmaradt valami kis - jellemzően fél adag - kaja, ami aztán a későbbi friss főzések után ment a szemétbe, jobb esetben a kutyának. Én viszont utálok ételt kidobni, kutyánk pedig nincs, úgyhogy úgy döntöttem, hogy ez a hús lesz a vacsora, ha belezöldülök is.

Itt jön a jó kérdés, hogyan készítsünk egy fél adag sült húsból három főre vacsorát. Ha nyár lenne, most beleaprítottam volna egy salátába, de mivel nem sok salátanövény volt itthon, ez most nem volt alternatíva. Viszont találtam a spájzban - közvetlenül az oroszok mellett - egy fél csomag tésztát és némi paradicsomlevet. Emellett volt még két gerezd meghámozott - szintén maradék - fokhagymám is. Ezekhez már csak egy kis hagyma, némi fűszer és húsz perc kellett, hogy készen legyen a vacsora.

A húst apró darabokra vágtam, a hagymát megfonnyasztottam egy kis olajon, hozzáadtam a húst, a fokhagymát, felöntöttem a paradicsomlével, befűszereztem és kellő sűrűségűre főztem. Közben egy edényben kifőztem a fél csomag tésztát, majd az egészet összekevertem. Mivel épp nem volt itthon sajt, az most lemaradt, de akár azt is reszelhettem volna rá. 

Valahogy így kell minimális idő alatt, maradékokból kiadós vacsorát főzni.

Húsleves újragondolva

Ez a recept az anyáé, de annyira finom, hogy muszáj közzétennem. 

Biztosan mindenki járt már úgy, hogy a hétvégi húslevesből rengeteg megmaradt, és egy idő után már unalmassá vált. Itt egy módszer, amivel könnyen és gyorsan feldobható a leves és egy egészen új fogás kerülhet így az asztalra.

A levesbe tegyünk felkarikázott füstölt kolbászt és fokhagymát és főzzük fel. Készítsünk bele pirított kenyérkockát és buggyantott tojást és forrón tálaljuk. Egyszerű és nagyszerű, mégis feldobja a hétköznapokat.

Habon hab

Ismét egy maradék tojásfehérjéből készített desszertet hoztam, ami megédesítheti az életünket, ez pedig a Mousse au Chocolate, azaz csokoládéhab.

Két személyre készítve egy tojásfehérjét verjünk kemény habbá 3 ek porcukorral, majd keverjünk bele egy tábla 2-3 ek tejjel felolvasztott csokoládét, majd adagoljuk talpas poharakba és a hűtőben dermesszük meg. Tálaláskor tejszínhabbal és csokireszelékkel díszítsük.

Lehet, hogy a csokihab nem tűnik soknak, de mivel elég tömény édesség, pontosan elég belőle ennyi, sőt, nem is árt, hogy a tejszínhab lágyítja egy kicsit.

Melegszendvics

A melegszendvics egy bármikor viszonylag gyorsan elkészíthető fogás. Különösen egyszerű, ha csak megvajazzuk a kenyeret - mi elő szoktuk pirítani -, teszünk rá valami kolbászt vagy felvágottat és reszelünk rá sajtot. A másik lehetőség a melegszendvicskrém készítése, ami szintén nem túl bonyolult, csak egy kicsit időigényesebb - mivel kemény tojás kell bele.

15 dkg kenőmájashoz adjunk 5 dkg margarint, 3 kemény tojást és fűszerezzük ízlés szerint. Mi mustárt és paprikakrémet tettünk bele, de tetszőlegen tehető bele akármilyen fűszer. Arra vigyázzunk, hogy a mustár például általában sós, tehát külön sózás előtt feltétlenül kóstoljuk meg, hogy szükséges-e.

A melegszendvicsre a krémen vagy a felvágotton kívül már csak reszelt sajt kell és készen is van. Ami pedig a legjobb benne, hogy akár több napos szárazabb kenyérből is elkészíthető.

Maradék karfiolból

Anyával mindig az utolsó utáni pillanatban is leszedjük a legkisebb kifejlődött ehető részeket is a növényekről. Ez az adag karfiol nem azért maradék, mert egy nagyobból maradt, hanem mert ez volt a tavalyi év utolsó termése - gyakorlatilag egy maréknyi apró rózsa, amiből túl sok mindent nem lehetett volna készíteni. Két személynek viszont tartalmas fogás varázsolható belőle egy kis tojás és némi kreativitás segítségével.

Pároljuk elő a karfiolt sós-borsos vízben, majd tegyük egy hőálló edénybe vagy tepsibe. Keverjünk fel 3 tojást egy kis tejjel, 1 ek liszttel, jó adag reszelt sajttal - kihagyható, ha épp nincs otthon - és sóval borssal. A tojásos keveréket öntsük a karfiolra, fedjük le és sütőben süssük készre.

Gasztrotipp: Ha a sütés vége előtt levesszük a fedőt, szép pirosra sül a tojás teteje.

 Gasztrotipp: Ez a fogás nem csak karfiolból, hanem bármilyen zöldségből elkészíthető, akár vegyesen is. Érdemes próbálkozni a kombinációkkal.

Töltött hús

Amikor már végképp azt hittem, hogy nem lesz ötletem a vacsorát illetően, anya kisegített egy javaslattal - száraz kenyér úgyis mindig van itthon.

Ehhez a töltött húshoz mindössze néhány szelet hús kell - sertés vagy marha, ki mit szeret - és egy kis töltelék. Most hagyományos májas tölteléket készítettem hozzá 2 csirkemájból 2 marék áztatott kenyérből, 2 tojásból, sóval, borssal, paprikával, hagymával és - friss, erkélyen szedett - petrezselyemzölddel.

A betöltött húsokat egyszerűen leraktam hőálló üveg edénybe - előtte kicsit kizsíroztam -, öntöttem alá egy kis vizet és betettem a sütőbe 220 fokra. Így kb 40 perc alatt elkészült a vacsora.

Ehhez a húshoz én salátát, párolt zöldséget vagy savanyúságot ajánlanék, de természetesen bármilyen körettel kínálható, amit a család szeret.

Linzersuli - habkarikás linzer

Korábban már leírtam azt a linzertészta alapreceptet, amiből többféle süteményt is készíthetünk. Most egy egyszerű, mégis dekoratív habkarikás linzer elkészítését mutatom meg - videóval -, amihez nem mellékesen elhasználhatjuk a maradék tojásfehérjét is.

Zöldbabfőzelék csirkepörkölttel

Az egyik legfontosabb szempont a kisgyerekek étkeztetésénél, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, húsok és tejtermékek fogyasztásában. Különösen nehéz feladat mindezt úgy kivitelezni, hogy kellő változatossággal készítsük el az ételeket, mivel az elkészítés módja is befolyásolhatja, hogy a gyerek egyáltalán hajlandó-e megenni.

A zöldbabfőzelék nálunk sokáig tiltólistán volt, mivel Ferike nem tudta megrágni a zöldbabot - és amit nem tud megrágni, azt kiköpi és többet nem próbálkozik vele. Hiába főztem tovább, valahogy a zöldbabbal nem volt szerencsénk. Aztán úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt a zöldbabfőzeléknek, de ezúttal egészen apró - fél cm-es - darabokra vágtam a ceruzababot. 

A főzelék egyszerűen készült. A felaprózott ceruzababot odatettem főni sós vízbe és tettem mellé egy babérlevelet. Amikor a bab megfőtt, a babérlevelet kivettem és 1 ek lisztből és 2 ek tejfölből készített habarással behabartam.

A zöldbabfőzelék mellé ezúttal apróra vágott - maradék - csirkemellből, egy hagymával, sóval, borssal és paprikával tíz perc alatt összedobtam egy pörköltet. Összességében előkészületekkel, darabolással és főzéssel együtt a teljes menü készen volt (felső becsléssel) 20 perc alatt.

Mozzarella házilag

Természetesen pont akkor nem kívánom a tejet, amikor túl sok van belőle. Nem is lenne ezzel baj, hiszen a tejet nagyon sok recepthez fel lehet használni, de azért annak is vannak ésszerű határai. Így történt, hogy tegnap végül itt álltam 2 liter lejáró szavatosságú tejjel, amiből már végképp nem tudtam mit csinálni. Végül a mozzarella készítése mellett döntöttem, ami ugyan bolti tejből nem a leggazdaságosabb - két liter tejből kb. 30 dkg mozzarella jön ki -, viszont a kiöntésnél még mindig jobb megoldás. 

felforraljuk

A mozzarella elkészítése vetekszik a faék bonyolultságával. Feltesszük a tejet forrni egy edényben és literenként adunk hozzá fél deci ecetet és egy evőkanál sót. Mire a tej felforr, az ecet kicsapja belőle a sajtot, amit aztán kendővel bélelt szűrőn átszűrünk, lecsöpögtetünk és folpackba csomagolva a hűtőbe tesszük. 

Lehűlt állapotban jól szeletelhető, kevéssé ízes sajtot kapunk, amit olaszos ételek gazdagítására vagy pizzafeltétnek is használhatunk.

kendőn átszűrjük

folpackba csomagolva lehűtjük

hidegen jól szeletelhető

Pavlova torta

Sokszor fogom a fejemet, amikor egy gasztronómiai műsorban azt látom, hogy a szakácsok - tisztelet a kivételnek - simán kidobnak amúgy felhasználható dolgokat, csak mert éppen az adott ételbe nincs rájuk szükség. Pedig sok esetben ezeket akár még önálló fogások elkészítésére is fel lehetne használni.

Az egyik ilyen - sokszor kidobott - alapanyag a tojásfehérje, ami elég sok recept elkészítésekor kimarad. A tojásfehérjéről tudni kell, hogy rendkívül jól fagyasztható és kiolvasztva, illetve frissen is felhasználható különböző tojáshab alapú desszertek készítésekor.

Hétvégén nekem is megmaradt egy tojásfehérjém, amit most éppen egy Pavlova tortára használtam fel. Ez a torta az egyik legegyszerűbb desszert, amit el tudunk képzelni, mégis rendkívül finom és nagyon sokféleképpen variálható.

Pavlova torta:

A megmaradt tojásfehérjét verjük fel kemény habbá tojásonként 4 evőkanál cukorral, ezután tegyük egy sütőpapírral kibélelt tortaformába és a sütő legalacsonyabb hőfokán szárítsuk meg (ez elég hosszú idő, kb 1-1,5 óra). A kihűlt tortaalapról vegyük le a sütőpapírt, halmozzunk rá tejszínhabot és a tetejére tegyünk tetszőlegesen gyümölcsöket.

Gasztrotipp: a Pavlova tortára friss gyümölcsöt vagy befőttet is tehetünk.

Gasztrotipp: a kimaradt tojásfehérjéből készíthetünk habcsókot vagy habkarikát is, akkor az elkészült habot habzsákból nyomjuk ki.

Rizottó maradékokból

Tegnap este meglehetősen kómás voltam, viszont mivel ez nem lehet mentség arra, hogy nincs vacsora, kreatívan kellett megoldani a dolgokat. A cél, minél kevesebb időráfordítással, minél táplálóbb vacsorát készíteni.

Szerencsére volt a hűtőben némi maradék húsleves és főtt leveszöldség, a fagyasztóból pedig kivettem egy adag csirkemájat.

A rizottóról tudni kell, hogy bár én nem vagyok oda a rizsért, ez egy olyan étel, amit mindig szívesen - és az alakom nagy sajnálatára jó nagy mennyiségben - fogyasztok. A tegnapi zöldséges-májas verzió pedig különösen nagy kedvenc.

Zöldséges-májas rizottó:

 

Hozzávalók:

rizs (az Uncle Ben's szerint fejenként 125 gramm rizst kell számolni, én őszintén megmondom, nem mértem meg, de ránézésre 20-25 deka volt)

1 fej hagyma kockára vágva

zsiradék a hagyma alá (én házi zsírt használok, de lehet olaj is, ha valaki jobban szereti)

ízlés szerinti mennyiségű zöldség kockára vágva (nyugodtan lehet friss zöldségből is csinálni, csak főttből gyorsabb és legalább nem romlott rám)

3 darab csirkemáj (apróra vágva)

húsleves/zöldségleves/víz a felöntéshez

só, bors, delikát, kurkuma(a színe miatt)

1 dl (lehetőleg száraz) fehérbor (simán kihagyható - tegnap pont nekem sem volt otthon)

 

Elkészítés: A hagymát a zsíron üvegesre pirítjuk, rátesszük ja rizst és azt is megpirítjuk, majd felöntjük a borral. Ezután fűszerezzük, ízlés szerint, és beletesszük a zöldségeket (ha főtt zöldséget használunk, elég akkor beletenni, amikor a májat). A rizottót folyamatosan kevergetni kell, nehogy odaégjen és mindig csak annyi levessel vagy vízzel felönteni, ami épp ellepi és pótolni a folyadékot, ha lefőtt. A májat csak akkor rakjuk bele, ha a rizs már gyakorlatilag kész van, mivel annak tényleg csak egy perc kell, ha apróra vágtuk.

Kulturális kitekintés: az olaszok szerint a rizs vízben születik és borban hal meg, ami arra utal, hogy a rizst elárasztásos módszerrel termesztik és a rizottó készítésénél az első folyadék, amit hozzáadunk a bor.

 

Gasztrotipp: a rizottó készítésénél mindig langyos folyadékot használjunk a felöntéshez, különben túlságosan lehűl főzés közben.

 

Gasztrotipp: a rizottó lágyabb lesz, ha a főzés végén egy kevés vajat keverünk bele, de krémesíthetjük tejföllel és reszelhetünk bele akár sajtot is.

 

zöldséges-májas rizottó

 

Ha valamire Jozsó unszolás nélkül azt mondja, hogy nagyon finom, akkor abban tényleg lehet valami, és nem utolsó szempont, hogy egy éppen önállóan enni tanuló kétéves is könnyedén be tudja kanalazni.

Csak ajánlani tudom. :)