Az utóbbi idők egyik legjobban összehozott fogása lett ez a kompozíció, amely egy fűszeres sertéstarjából és a kifejezetten hozzá megkomponált kukoricás buciból állt. Valamiért úgy tűnt, hogy ez a nem mindennapi köret jól fog illeni ehhez a főételhez, és szerénykedés nélkül mondhatom, hogy a számításom kifejezetten bejött.
A tarját felszeleteltem és sóval, borssal, fokhagymával, hagymával és paprikakrémmel bekenve, kis olaj hozzáadásával pácoltam egy órát - ha lett volna időm, tovább is lehetett volna pácolni, de így jár, aki az utolsó pillanatban dönti el, mit akar főzni...
A pácolás után a húsra tettem még tejfölt, illetve reszeltem rá sajtot, majd egy hőálló üvegedényben, lezárva készre sütöttem.
A hús kellemesen szaftos puhaságához választott kukoricás buci kiválóan harmonizál az étellel, de a maga puha és omlós valójában is megállja a helyét, akár szendvicsalapként is. A bucikhoz 100 g kukoricalisztből, 100 g réteslisztből és 200 g finomlisztből egy csomag instant élesztő, egy evőkanál olaj, egy evőkanál tejföl, 1 tk cukor, 1 tk só és az összeállításhoz elegendő kézmeleg víz segítségével tésztát dagasztottam, amit kelesztés után kinyújtottam és egy nagyobb szájú borospohár segítségével szaggattam ki tallér alakúra - természetesen bármilyen forma jó lett volna, de most ehhez volt kedvem. A kukoricás bucik a hús után minimális idő alatt megsültek, hogy aztán elfoglalhassák méltó helyüket a tányéron.
