A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemzetközi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nemzetközi. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 21., csütörtök

Francia vacsora - quiche

Jellemző a franciákra, hogy egy hárombetűs szót hat betűvel írnak le. A fogás neve kiejtve kis. És az elkészítése is csak egy kis erőfeszítésbe kerül, sőt, még olcsó is.
Az eredeti recept nem tudom, hogy hangzik, én ezt is egy változatból alakítottam át a saját lehetőségeimhez mérten - nem volt itthon ugyanis sonka, amit az eredeti recept írt, így kolbászt tettem bele, az íze azonban így is fantasztikus lett, bár legközelebb talán kicsit több tejfölt fogok tenni bele.
A tésztához 20 dkg lisztből, 10 dkg vajból (én margarint használtam, bár ez a franciák szerint szentségtörés), csipet sóval és egy tojás sárgájával gyúrjunk tésztát. Pihentessük hűtőben legalább 20 percet, nyújtsuk el és béleljünk ki vele egy 28 cm-es tortaformát (lehetőleg lecsatolható oldalú legyen és a tészta pereme 2,5-3 cm legyen). A tésztát 200 fokos sütőben süssük majdnem készre (5-8 perc), majd tegyük bele a tölteléket, amit 2 egész tojásból, a maradék egy tojásfehérjéből, 2 dl tejszínből (én tejfölt használtam és úgy is jó, csak maximum egy kis tejjel érdemes hígítani) egy marék snidlinghagymából és egy jó adag apróra vágott kolbászból készítünk - csak össze kell keverni. A töltelék tetejére reszeljünk sajtot és tegyük vissza a sütőbe. A tojásos töltelék tökéletes állagúra sül, mire a sajt megpirul a tetején.
Szerintem kihagyhatatlan és a végtelenségig variálható fogás.

2011. március 2., szerda

Amerikai palacsinta

A tegnapi nap nem volt épp a legszerencsésebb számomra. Mindent elfőztem, túlsütöttem, elejtettem. Végül azért sikerült túlélni a dolgot - és csak egy üveg dekanterem bánta a bénázást -, sőt még egy egészen jó desszertet is sikerült összedobnom.
Ez a palacsinta autentikusan reggeli  és irtózatos mennyiségű juharsziruppal eszik, de én mégis desszertnek ajánlom egy kicsit kevésbé túlédesítve.
Amerikai palacsinta friss almalekvárral: 12 dkg lisztből, 3 tojásból fél csomag sütőporból, 3 ek cukorból, csipetnyi sóból és 1,5 dl tejből robotgép segítségével keverjünk palacsintatésztát, aztán süssük ki. Figyelem, az amerikai palacsinta vastagabb, mint az általunk megszokott francia változat, ami többek között a sütőpornak köszönhető. Általában nem is olyan nagy méretűre sütjük, mint a normál palacsintát, hanem tenyérnyi darabokra. Mivel nekem nincs amerikai palacsinta sütőm - ami kb olyan, mint a gofrisütő és és szép egyenletes méretű kör alakú palacsintákat lehet velük alkotni - leginkább ovális palacsintáim lettek - de ez az értékükből mit sem von le.
Az almalekvár - be kell valljam - először almakompót akart lenni, de végül utolérte a tegnapi bakiszériám, ezért túlfőztem, úgyhogy végül kicsit még tovább főztem és összetörtem lekvárnak. Egyébként egy kockára vágott alma, egy kis víz, 3 tk cukor és egy kis fahéj felhasználásával készült.

2011. február 21., hétfő

Grissini

A grissini egy olasz különlegesség. Ott fogyasztják akár előételnek is mindenféle mártogatósokkal, de egyszerű rágcsálnivalónak is kitűnő választás. Többféle változatban készíthetjük, különböző magokkal vagy egyszerű natúr sózottan is. Mindenképp érdemes kipróbálni.
Grissini: 50 dkg liszt, 5 dkg margarin, 1 tojás, 2,5 dl tej, 1 tk cukor, 1 cs élesztő, 1 tk só.
A hozzávalókból tésztát dagasztunk és hűtőben legalább fél napig kelesztjük. Utána hosszú kígyókat sodrunk belőle és nagy hőfokon gyorsan ropogósra sütjük.