Egyszer láttam egy műsort, ahol valamelyik ismert személyiség (ma celebnek mondanánk, de abból kiindulva, hogy megnéztem a műsort, feltételezem, hogy ő nem szeretné magát így nevezni) azt mondta, hogy a főzés nála az, amikor hétvégén nekiáll és olyan ételeket készít, amilyeneket igazán szeretne; az, hogy minden nap kerüljön valami a család asztalára, csak napi robot.
Nos, így is fel lehet fogni a dolgokat, én viszont úgy gondolom, hogy ha már valamit mindenképpen meg kell csinálni (márpedig enni kell, és ha az ember nem akar folyton pizzát rendelni meg szendvicsen élni, akkor főzni sem árt), akkor miért ne lehetne élvezni a dolgot? Főként erről fog szólni ez a blog, hogy hogyan főzzünk úgy, hogy az ne napi rutin vagy teher legyen és lehetőleg ne eméssze fel az egész napunkat.
Igyekszem majd címkézni, szétszedni, összerakni, lefotózni, megmutatni és elhitetni mindenkivel, hogy a főzés valóban élmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése